Lekvárda
www.lekvarda.com
"SZATMÁR FEKETE ARANYA"
  Bemutatkozás

Penyigei Lekvárium Bt. hazánk folyók szabdalta gyönyörű táján, Szatmár-Beregben működik, e tájon terem egy őshonos szilvafajta, népi nevén "Nemtudom", hivatalosan penyigei szilva.
E szilvafajtából főzzük mi is "SZATMÁR FEKETE ARANYÁT" a cukor és tartósítószer nélküli szilvalekvárt Penyigén a Lekvárdában. Családunk  tagjai Nagymamától, Déditől tanulták  meg a lekvárfőzés folyamatának mozzanatait, fortélyait. A Tőle örökölt lekvárfőzési tárgyak, kellékek megbecsülésével, használatával igyekszünk továbbvinni a hagyományos lekvárfőzés "tudományát", s szeretettel átadni másoknak, érdeklődő fiataloknak.

"Szatmár Fekete Aranya" hűtés nélkül is évekig eláll, nagyon egészséges.  Készítésének folyamatát szezonban /augusztus vége-szeptember közepe/ vendégeink is megtekinthetik a Penyige Kossuth utca 226. szám alatt található Lekvárdában. A bemutatóüzem május közepétől szeptember közepéig látogatható, ahol kóstolóval egybekötött tájékoztatót tartunk őshonos gyümölcseinkről, a belőlük készített lekvárokról.

Bemutatóüzemünkben kisebb mennyiségben készítünk somlekvárt, melyet cukor hozzáadásával főzés nélkül állítunk elő.

Szilvalekvárunk és somlekvárunk elnyerte a HÍR /Hagyományok Ízek Régiók/ védjegyet.
Az üzemhez tartozik egy kicsi bolt, ahol főleg helyi termékeket talál a vásárló.

A Szenke patak mellett fekvő falut nemcsak a 9 kislány tragédiájáról ismeri már az ország. Büszkék vagyunk arra, hogy alkottunk valamit, ami egyedülálló az országban, hisz mi találtuk ki és hoztuk létre Magyarország első szilva- és lekvármúzeumát, a Lekváriumot. A Kossuth utca 105. szám alatt lévő gyűjteményt több ezer vendég látogatja meg évente. 

A Felső-Tisza és a Szamos vidékének öntéstalaján, a Kárpátok peremvidékének kedvező éghajlati viszonyai között, az igazi alföldi éghajlatnál bőségesebb csapadék és jótékony mikroklíma hatására honosodott meg évszázadokkal ezelőtt a penyigei szilva, mint szilvafajta. A hagyományosan hátrányos helyzetű, nehéz sorsú vidéken élő szegény emberek folyamatosan keresték a gyümölcs felhasználásának, hasznosításának lehetőségeit. Így alakult ki a jellegzetes szilvaaszalás, szilvapálinka készítés, szilvalekvárfőzés.

A szilvalekvár Magyarország - és szűkebben az ország szatmári, beregi részének - jelentős árucikke volt. A híre, történelmileg kialakult, több évszázados kiviteli cikkek mellett a XIX. század közepétől a szilvalekvár is egyre nagyobb tömegével hívta fel a figyelmet a szilva jelentőségére. A szilvát a szegény emberek gyümölcsének is nevezték. A szilvalekvár fontos népélelmezési cikk volt. Mind a paraszti, mind pedig a nemesi-polgári étkezésben használták.

A penyigei szilvának különleges, sajátosan finom íze van. A víz közeli helyeken, part menti lankákban, kertekben termett szilva zamatos, értékes. Más tájak talajába ültetve elveszíti jellegét. A penyigei szilva az ország szatmári, beregi részének értékes gyümölcse. 
A szilvások háborítatlanul nőttek a Szamos árterében, a holtágak lankás, lejtős partjain. A két világháború között kezdtek a beltelkek mezsgyéjétől egy-egy méterre ültetni egy-egy sor szilvafát, így telkenként 50-100 db fa minden portán megtalálható volt. A fák gondozást nem nagyon igényeltek. A vidéken igen elterjedt volt a pálinkafőzés szilvából. Szirmay Antal /1809/ szerint a Tiszaháton és a Szamosháton "szilvákból pedig sok és jó pálinka égettetik, aszalva is árultatnak."

A videolejátszó töltődik...

A Lekvárium épülete

A projekt a Szatmár Leader Közhasznú Egyesület által kiírt LEADER vállalkozás alapú fejlesztés jogcím,
"Bemutatóüzemek Szatmárban" célterület keretén belül kerül megvalósításra.

Copyright: www.lekvarda.com      Design by: Pozytron